A föld körüli utazás 366 napig, 5
óráig és 45 percig tartott.
óráig és 45 percig tartott.
2009.02.13. Siklóerny?zni Lima felett
Az elmúlt hetek rohanásai után jól jött az a Limában eltöltött néhány nap. A parkokkal t?zdelt Miraflores központjában, egy Flying Dog nev? hostelben laktam, ahonnan csak enni, banánturmixozni és sétálgatni mozdultam ki.
A karácsony is Limában ért - életemben el?ször voltam távol a családomtól ezen az ünnepen. Az otthon ilyenkor megszokottól eltér?en a perui f?városban egyáltalán nem voltam ünnepi hangulatban. Hiszen sütött a nap, a h?mér? higanyszála közel harminc fokot mutatott, szörfdeszkás srácok sétálgattak az utcán, én meg vigyorogva szürcsölgettem a parkban a jobbnál-jobb gyümölcsleveket. De az üzletekben sem volt akkora tolongás, mint ami nálunk otthon karácsony táján lenni szokott.
A Csendes-óceán fölé tornyosuló szikaszirteknél ideálisabb helyszínt keresve sem találhattam volna a siklóerny?zés kipróbálására. A negyedórás lebegés mindössze negyven amerikai dollárba került, mégis sokkal élvezetesebb volt, mint bármilyen repülés, amit eddig kipróbáltam. Nem zakatolt körülöttünk semmilyen motor; csak mi voltunk a magasban, meg az erny? alá kapó óceáni légáram.
Egyik este Carla még megmutatta nekem Lima történelmi belvárosát, amelyben annyi a spanyol barokk és koloniál templom, mint égen a csillag. Miközben a gyönyör? épületek között bandukoltunk, kalauzom mesélt néhány érdekes dolgot a perui f?városról.
Például azt, hogy az Andokból ma is rengeteg bevándorló érkezik a f?városba, munkalehet?ség és boldogabb élet reményében. A menekültek túlnyomó része a város szélén lév? nyomortelepekre költözik, ahol gyakran még az alapvet? közm?vek sem állnak rendelkezésre. Peru huszonnyolc milliós lakosságából nyolcmillióan már a f?városban laknak, és ez a szám csak n? és n?. Mondanunk sem kell, hogy a társadalmi különbségek hatalmasak.
Forrás: Szabadlábon
A karácsony is Limában ért - életemben el?ször voltam távol a családomtól ezen az ünnepen. Az otthon ilyenkor megszokottól eltér?en a perui f?városban egyáltalán nem voltam ünnepi hangulatban. Hiszen sütött a nap, a h?mér? higanyszála közel harminc fokot mutatott, szörfdeszkás srácok sétálgattak az utcán, én meg vigyorogva szürcsölgettem a parkban a jobbnál-jobb gyümölcsleveket. De az üzletekben sem volt akkora tolongás, mint ami nálunk otthon karácsony táján lenni szokott.
A Csendes-óceán fölé tornyosuló szikaszirteknél ideálisabb helyszínt keresve sem találhattam volna a siklóerny?zés kipróbálására. A negyedórás lebegés mindössze negyven amerikai dollárba került, mégis sokkal élvezetesebb volt, mint bármilyen repülés, amit eddig kipróbáltam. Nem zakatolt körülöttünk semmilyen motor; csak mi voltunk a magasban, meg az erny? alá kapó óceáni légáram.
Forrás: Szabadlábon
Egyik este Carla még megmutatta nekem Lima történelmi belvárosát, amelyben annyi a spanyol barokk és koloniál templom, mint égen a csillag. Miközben a gyönyör? épületek között bandukoltunk, kalauzom mesélt néhány érdekes dolgot a perui f?városról.
Forrás: Szabadlábon
Például azt, hogy az Andokból ma is rengeteg bevándorló érkezik a f?városba, munkalehet?ség és boldogabb élet reményében. A menekültek túlnyomó része a város szélén lév? nyomortelepekre költözik, ahol gyakran még az alapvet? közm?vek sem állnak rendelkezésre. Peru huszonnyolc milliós lakosságából nyolcmillióan már a f?városban laknak, és ez a szám csak n? és n?. Mondanunk sem kell, hogy a társadalmi különbségek hatalmasak.
A limai leveg?ben egyébként kell lennie valaminek: a legtöbb gringó, akivel ottjártamkor beszéltem vagy már átesett egy megfázáson, vagy éppen a kell?s közepén járt annak. Én sem voltam kivétel, egészen Bolíviában cipeltem magammal a rontást.
Hozzászólások
Erre a cikkre olvasói visszajelzés még nem érkezett.
Ha mondandója van...