A föld körüli utazás 366 napig, 5
óráig és 45 percig tartott.
óráig és 45 percig tartott.
2008.08.16. Útvonalterv
Egyik éjjel álmatlanul forgolódtam az ágyamban. Nyugtalanított a gondolat, hogy a napok egyre csak telnek, nekem pedig fogalmam sincs, hogy igazából merre és milyen útvonalon kellene elindulnom. Ezen aztán annyira felszívtam magam, hogy felütöttem a laptop tetejét és reggelre összeraktam egy viszonylag sok megállót tartalmazó útvonaltervet.
Ha sok idõm lett volna, biztosan utánajárok, hogy melyik országban mit érdemes megnézni. Így azonban munkám során inkább más kalandorok térképeire hagyatkoztam. Igyekeztem figyelembe venni az egyes területekre jellemzõ éghajlati viszonyokat is, és úgy idõzíteni a túrát, hogy az lehetõleg minél több napsütéses szakaszt* tartalmazzon.
A kezdeti útvonaltervet összefoglaltam egy táblázatba, majd másnap reggel elküldtem több utazási irodának, belföldre és külföldre egyaránt. Az elsõ levélváltásokat követõen kiderült, hogy az általam megkérdezettek közül mindössze három társasággal érdemes folytatni a konzultációt a továbbiakban: érdemi választ ugyanis csak a magyar Aeroviva, az angol Travel Nation és a szintén angol Travelmood adott.
Megbeszéléseink elsõsorban arra irányultak, hogy az általam vázolt elõzetes útvonaltervet hogyan lehet a lehetõ legolcsóbban megvalósítani. Értelemszerûen csak a repülni kívánt szakaszokról ment az egyeztetés, a szárazföldi és vízi utakkal kapcsolatban úgyis improvizál az ember egy ilyen kaland során. Nem sokkal az elképzelések tisztázása után megérkeztek az elsõ árajánlatok is: míg a közel harminc repülõutat tartalmazó verzióra az Aeroviva nagyjából 2.4 millió forintos árat közölt, az angolok ajánlatai nagyjából 1.6 millió forint körül mozogtak. Bár segítõkészségben a magyar iroda is makulátlan volt, a nyolcszázezres különbség miatt sajnos elvérzett az árversenyben.
Az elképzelt útvonaltervet mindkét angol ügynök igyekezett felfûzni egy-egy világ körüli repülõjegyre**, kiegészítve azokat egyedi repülésekkel.
Ekkor aztán elkezdõdött egy végtelennek tûnõ iterációs folyamat, amely a különbözõ tényezõk mentén igyekezett megtalálni a legideálisabb forgatókönyvet. Figyelni kellett a világ körüli repülõjegyek szabályrendszereire, a költségekre, de volt, hogy módosítani kellett a desztinációkon, szem elõtt tartva az ott jellemzõ idõjárást, és így tovább - a végleges itiner csak hetekkel késõbb készült el. Ekkorra vált világossá az is, hogy az indulás legideálisabb idõpontja 2008. szeptember 30. lenne.
Az utolsó körben aztán nyilvánossá tettem az ajánlatok adatait, így az angolok rövidesen egymás alá kezdtek licitálni. Kiderült, hogy volt még bõven tartalék az árakban, a Travelmood például beletett még egy grátisz Peking-Tokió utat is a csomagba (ceteris paribus persze). A rendkívül segítõkész hozzáállás és a kedvezõ ár miatt végül a Travelmood ajánlatát fogadtam el. A közösen kialakított útvonalterv így nézett ki (nagyfelbontású PDF változat letölthetõ innen).
A Travelmood ajánlata csupán a kék és piros színnel jelölt repülõutakra vonatkozott, a köztük lévõ zöld szakaszokat vízen és szárazföldön terveztem megtenni. Az útvonalterv közép-ázsiai szekciójára konkrét elképzelés ekkor még nem született. Azt tudtam, hogy szeretném Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt is szemügyre venni, de hogy onnan hogyan fogok eljutni Törökországba, az közel sem volt tiszta (a szaggatott piros nyilak egy opcionális Dubaj-kitérõt jelképeznek).
A Travelmood korrektségét jellemzi, hogy mielõtt megbeszéltük volna az átutalás részleteit, az ügyintézõjük lebeszélt a tejes csomag megvételérõl, elsõsorban rugalmassági szempontok miatt. Így végül a fenti szakaszok közül csak a világ körüli repülõjegy által lefedett (azaz a kékkel jelölt) utakat vásároltam meg. Arra azért mindenképpen jó volt a teljes ajánlat, hogy átlássam, vélhetõen hogyan is fog alakulni a túra összköltsége.
Miután az angol utazási irodának átutaltam a tizenkét szakaszt tartalmazó Global Explorer*** jegy ellenértékét, és megérkezett a visszaigazolás a tranzakció sikerességérõl, vásároltam még egy Budapest-London egyirányú repülõjegyet a Wizz Air-tõl, majd a túrafelszerelés összeállításával folytattam a felkészülést.
Ha sok idõm lett volna, biztosan utánajárok, hogy melyik országban mit érdemes megnézni. Így azonban munkám során inkább más kalandorok térképeire hagyatkoztam. Igyekeztem figyelembe venni az egyes területekre jellemzõ éghajlati viszonyokat is, és úgy idõzíteni a túrát, hogy az lehetõleg minél több napsütéses szakaszt* tartalmazzon.
*Gõdény Csaba és útitársa közel kétszáz nap alatt kerülte meg a Földet. Mint az a velük készült rádióinterjúból kiderül, a rossz idõjárás bizony igencsak meg tudja keseríteni az élményt.
A kezdeti útvonaltervet összefoglaltam egy táblázatba, majd másnap reggel elküldtem több utazási irodának, belföldre és külföldre egyaránt. Az elsõ levélváltásokat követõen kiderült, hogy az általam megkérdezettek közül mindössze három társasággal érdemes folytatni a konzultációt a továbbiakban: érdemi választ ugyanis csak a magyar Aeroviva, az angol Travel Nation és a szintén angol Travelmood adott.
Megbeszéléseink elsõsorban arra irányultak, hogy az általam vázolt elõzetes útvonaltervet hogyan lehet a lehetõ legolcsóbban megvalósítani. Értelemszerûen csak a repülni kívánt szakaszokról ment az egyeztetés, a szárazföldi és vízi utakkal kapcsolatban úgyis improvizál az ember egy ilyen kaland során. Nem sokkal az elképzelések tisztázása után megérkeztek az elsõ árajánlatok is: míg a közel harminc repülõutat tartalmazó verzióra az Aeroviva nagyjából 2.4 millió forintos árat közölt, az angolok ajánlatai nagyjából 1.6 millió forint körül mozogtak. Bár segítõkészségben a magyar iroda is makulátlan volt, a nyolcszázezres különbség miatt sajnos elvérzett az árversenyben.
Az elképzelt útvonaltervet mindkét angol ügynök igyekezett felfûzni egy-egy világ körüli repülõjegyre**, kiegészítve azokat egyedi repülésekkel.
**A világ körüli repülõjegyek lényege, hogy egy adott légiszövetség társaságainak járataiból csemegézve saját magunk legózhatjuk össze a berepülni kívánt útvonalat. Mivel ezen jegyek ár/érték aránya igencsak kedvezõ, számos megszorítást kell figyelembe vennünk a döntés során. Én a Malév-ot is felölelõ oneworld légiszövetség Global Explorer jegyét vettem meg végül, amely szintén ezernyi korlátozást tartalmaz az útvonallal kapcsolatban: limitálva van például az egy kontinensen belül repülhetõ szakaszok száma, a kiindulási és a célállomásnak meg kell egyeznie, nem telhet el egy évnél több idõ az indulás és az érkezés között, satöbbi, satöbbi. A szabályrendszer bonyolultságára jellemzõ, hogy alkalmasint a két angol pályázóval közösen, hármasban kellett értelmeznünk a leírtakat.
Ekkor aztán elkezdõdött egy végtelennek tûnõ iterációs folyamat, amely a különbözõ tényezõk mentén igyekezett megtalálni a legideálisabb forgatókönyvet. Figyelni kellett a világ körüli repülõjegyek szabályrendszereire, a költségekre, de volt, hogy módosítani kellett a desztinációkon, szem elõtt tartva az ott jellemzõ idõjárást, és így tovább - a végleges itiner csak hetekkel késõbb készült el. Ekkorra vált világossá az is, hogy az indulás legideálisabb idõpontja 2008. szeptember 30. lenne.
Az utolsó körben aztán nyilvánossá tettem az ajánlatok adatait, így az angolok rövidesen egymás alá kezdtek licitálni. Kiderült, hogy volt még bõven tartalék az árakban, a Travelmood például beletett még egy grátisz Peking-Tokió utat is a csomagba (ceteris paribus persze). A rendkívül segítõkész hozzáállás és a kedvezõ ár miatt végül a Travelmood ajánlatát fogadtam el. A közösen kialakított útvonalterv így nézett ki (nagyfelbontású PDF változat letölthetõ innen).
Forrás: Szabadlábon
A Travelmood ajánlata csupán a kék és piros színnel jelölt repülõutakra vonatkozott, a köztük lévõ zöld szakaszokat vízen és szárazföldön terveztem megtenni. Az útvonalterv közép-ázsiai szekciójára konkrét elképzelés ekkor még nem született. Azt tudtam, hogy szeretném Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt is szemügyre venni, de hogy onnan hogyan fogok eljutni Törökországba, az közel sem volt tiszta (a szaggatott piros nyilak egy opcionális Dubaj-kitérõt jelképeznek).
A Travelmood korrektségét jellemzi, hogy mielõtt megbeszéltük volna az átutalás részleteit, az ügyintézõjük lebeszélt a tejes csomag megvételérõl, elsõsorban rugalmassági szempontok miatt. Így végül a fenti szakaszok közül csak a világ körüli repülõjegy által lefedett (azaz a kékkel jelölt) utakat vásároltam meg. Arra azért mindenképpen jó volt a teljes ajánlat, hogy átlássam, vélhetõen hogyan is fog alakulni a túra összköltsége.
Miután az angol utazási irodának átutaltam a tizenkét szakaszt tartalmazó Global Explorer*** jegy ellenértékét, és megérkezett a visszaigazolás a tranzakció sikerességérõl, vásároltam még egy Budapest-London egyirányú repülõjegyet a Wizz Air-tõl, majd a túrafelszerelés összeállításával folytattam a felkészülést.
***Érdemes megjegyezni, hogy a Travelmood által ajánlott Global Explorer gyûjtõjegy utazásai a vásárlást követõen is módosíthatók (néhány ezer forint ellenében mind az indulási idõpontokat, mind a desztinációkat megváltoztathatjuk). Erre nekem is szükségem volt, a nemzetközi repjegyfoglalási rendszer ugyanis nem engedett minden repülést a kívánt dátumra elõre lefoglalni (2008. elején például még nem lehetett 2009. augusztusára szóló jegyeket vásárolni).
Hozzászólások
Erre a cikkre olvasói visszajelzés még nem érkezett.
Ha mondandója van...