2008.08.16. El?készületek

Ahhoz, hogy az ember világ körüli útra indulhasson, nem elég eljátszani a gondolattal, vagy alaposabban körüljárni a témát. Kell hozzá a szilárd elhatározás, a meggy?z?dés is, amely segít elindítani a lavinát. Bennem ez az elhatározás csak akkor született meg, amikor elkészült az utazás el?zetes útvonalterve, és a költségvetést elnézve láttam, hogy anyagilag is tudom vállalni a kalandot.

Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy munkáltatóm nem vette rossz néven az egy évig tartó fizetés nélküli szabadság gondolatát, így néhány egyeztetés után már küldhettem is az illetékeseknek a kapcsolódó Holiday request form-ot. Mint utóbb kiderült, az id?zítés zavarbaejt?en tökéletesre sikerült, pedig ha hiszik, ha nem, fogalmam sem volt a pénzügyi válság közeledtér?l és az azzal járó megszorításokról, leépítésekr?l. Bármiféle korreláció pusztán a véletlen m?ve.

Ezt követ?en aztán felgyorsultak az események. Az angol Travelmood utazási irodának átutaltam a világ körüli repül?jegy ellenértékét, majd néhány hét alatt beszereztem az induló menetfelszerelés elemeit.

Az utazás pénzügyi oldalának el?készítésével kapcsolatban a legfontosabb dolog a túra során felhasználandó devizakészlet beszerzése és a megfelel? bankkártyák kiválasztása volt. Aki kíváncsi a részletekre, vessen egy pillantást a költségek menüpontra. Az ott említett bankkártyákon kívül én mindössze hetvenöt amerikai dollárnyi készpénzzel vágtam neki a kalandnak, utazási csekkek és más egyéb hókuszpókuszok nélkül. Az anyagiak feletti kontrollt a CIB és az OTP netbankos szolgáltatásai voltak hivatottak biztosítani.

A szükséges vízumokat igyekeztem el?re beszerezni, a budapesti nagykövetségeken azonban hangosan nevettek ki, amikor megtudták, hogy nagyjából egy év múlva tervezem az adott országokba történ? beutazást. Mondták, hogy menjek vissza néhány hónap múlva... Egyedül az ingyenes ausztrál turistavízumot tudtam beszerezni otthon, az viszont meglep?en egyszer?en és gyorsan megvolt, hála a profi internetes felületnek.

Feledhetetlen perceket töltöttem a XIII. kerületi Visegrádi utcában is, a Központi Okmányiroda bejárata el?tt várakozva. Oda els?sorban azért mentem, hogy másodútlevelet szerezzek: ez részben tartaléknak jó (ha betelne vagy elveszne az els?), részben pedig be lehet vetni olyan országok határállomásain, amelyek hajlamosak a diszkriminációra mondjuk egy USA-vízum láttán.

Az indulást megel?z? hónapokban az Országos Epidemiológiai Központban rendszeres látogatónak számítottam. A beadatott számtalan véd?oltás, gyógyszer és utazbiztosítás részleteivel kapcsolatban olvassák el a betegségmegel?zésr?l írottakat. Ki gondolta volna, hogy ennyi nyavaja és veszély leselkedik a gyanútlan turistára?

Utólag azt mondom, hogy egy világ körüli utazásra való felkészülés alapvet?en nem túl összetett feladat, és viszonylag lazán el is végezhet?, ha van az embernek kell? mennyiség? szabadideje. A gyakran éjjelekbe, hétvégékbe, rosszabb esetben hétvégi éjjelekbe nyúló azonban ahol csak lehetett, megnehezítette a dolgom, így még az indulás el?tti utolsó napok is eszeveszettül rohanósra sikerültek. A laptopra például közvetlenül a londoni Wizz Air járat felszállását megel?z?en másoltam fel azokat a zenéket, amiket az elkövetkez? egy évben hallgatni akartam.

Ezúton szeretnék még köszönetet mondani annak a közel hetven embernek is, aki eljött a Szimpla Kertbe szervezett búcsúbuliba, ahol sokakkal sajnos közel sem tudtam annyit beszélgetni, mint amennyit valójában szerettem volna. Ezért elnézést, de majd bepótoljuk, ha hazaértem!