2009.01.26. Mitad del Mundo

Avagy magyarul: a világ közepe. A Quito közelében fekvő műemlék az országon áthaladó Egyenlítőnek állít emléket (ismeretes, hogy magát Ecuadort is az Egyenlítőről nevezték el). A történelem során a helyesnek vélt lokáció már többször változott, legutóbb 1979-ben, a mai műemlék építésének kezdetekor módosítottak rajta. Bár a jelenlegi pozíció a korábbiaknál sokkal jobban közelíti az Egyenlítő valódi helyét, a kettő között még mindig van mintegy 240 méter eltérés (ami csak jóval az építési munkálatok befejezése után, a GPS technológia révén derült ki). Akár a tények ismeretében, akár anélkül, a helyszínre érve nehéz megállni, hogy ne készítsük el az ilyenkor szokásos gagyifotót (amint látják, nekem sem ment).


Kihasználva a műemlék pontatlan helyzetét, élelmes ecuadori vállalkozók nyitottak egy múzeumot Inti Ñan név alatt, valamivel közelebb az Egyenlítő tényleges helyéhez. A minikomplexumban szemtanúi lehetünk néhány Egyenlítővel kapcsolatos érdekességnek - ezek többsége azonban szemfényvesztés, ne hagyjuk magunkat lóvá tenni! Az egyik ilyen illúzió az örvénylő víz teóriája: korábban én is abban a tévhitben éltem, hogy az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányban örvénylik a víz, míg délen mindez fordítva van. Nos, ez csupán a nagy víztömegek (pl. óceánok) mozgására igaz, kis vízmennyiségekre egyáltalán nem (annak ellenére, hogy az idegenvezető produkciója mást szemléltet). A múzeumban bemutatott többi trükk (szög tetején megálló tojás, kinyújtott kéz, stb.) is szimplán illúzió, ne dőljünk be nekik.

Nem tévhit viszont, hogy az Egyenlítőn súlyunk a centripetális erő révén valamivel (igaz, mindössze néhány tizedszázalékkal) kevesebb, mint attól északra, vagy délre. Nem véletlenül építik az űrközpontokat lehetőleg minél közelebb az Egyenlítőhöz (lásd Kennedy Űrközpont, Guyana Űrközpont, stb.). Apró asztrológiai érdekesség középiskolai tanulmányainkból: az északi és déli féltekén más-más csillagképek látszódnak éjjelente. Északon láthatjuk mondjuk a Göncölszekeret (Ursa Major), ezzel szemben délen a Dél Keresztjében (Crux) gyönyörködhetünk.

Érdemes továbbá megemlítenünk, hogy az Inti Ñan múzeum sem pontosan az Egyenlítőn fekszik (bár ők állítják, hogy katonai GPS készülékekkel mérve bizonyítható az Egyenlítő és a múzeum találkozása). Eddig tehát beszéltünk két olyan helyről, amely Földünk leghosszabb szélességi körének állít emléket. Nos, amint azt a Quitsato projekt alkalmazottjától megtudtuk, az igazság valahol a kettő között, egy harmadik vonalon van. Pontosan ott, ahol az inkák már évszázadokkal ezelőtt berajzolták. A Quitsato épületében végignézhetünk egy ingyenes prezentációt a témában, sőt, ha akarjuk, egy jelképes támogatás fejében megmutatják nekünk az Egyenlítő valódi helyét is.