Roland írta,
20 óra 01 perckor,
Motivációk témakörben.
Ha idő előtt fejezem be ezt a túrát, akkor ahhoz egy maroknyi dilettáns amerikai, ausztrál, ír, német vagy angol (vélhetően nőnemű) csőcseléknek biztosan köze lesz. Mostanában gyakran állok meg olyan helyeken, ahol ezeknek az agyatlan hordáknak a jelenléte a korábbiaknál sokkal intenzívebb. Ilyenkor a lelki békém megőrzésének érdekében (amikor csak tehetem) kerülöm a többágyas helyiségeket és saját szobát bérelek, még ha az sokszor annyiba kerül is.

Aztán eltűnődöm, hogy tőlünk nyugatabbra miért utaznak úgy az emberek, ahogy (azaz hosszú ideig, gyakran és sokszor alulfejlett desztinációkat preferálva), illetve hogy otthon miért annyira más a helyzet ezen a téren. Miért verjük el a nyaralásra összespórolt pénzt inkább egy all-inclusive szállodában a török riviérán, amikor abból akár Dél-Amerikába, vagy éppen Indonéziába is eljuthatnánk? Sok érvet találtam már a témában a pénztől kezdve a populáció nagyságán át a történelmi múltig, de végül mindegyikre tudtam hozni kiváló ellenpéldát is (lassan olyan leszek, mint Grabovszky).

Kíváncsi lennék, hogy önök mit gondolnak erről. Ha tudom, szívesen szállítom az általam eddig tapasztalt ellenpéldákat is. Szóval?



Hozzászólások
Ze mondta [2009.05.27. 10 óra 56 perckor]:

Szerintem nem egy árkategória amiről beszélsz, bár biztos nem vagyok benne.
Roland mondta [2009.05.27. 12 óra 02 perckor]:

A dél-amerikai és az indonéz példát pont azért hoztam, mert nagyjából ugyanannyiból kihozhatók, mint az all-inclusive török riviéra. A "biztos drága" tévhite miatt is lehet egyébként ez a trend.
Panni mondta [2009.11.26. 10 óra 47 perckor]:

Szerintem: 1. lustaság, kényelmesség; 2. "nyelvtudatlanság"; 3. félelem (betegségektől, bűnözéstől...). Én biztos, hogy Dél-Amerikába mennék, amióta elolvastam a beszámolódat, nem is megy ki a fejemből!




Ha mondandója van...

 









Melyik a hét hatodik napja?