2009.03.23. Argentína, Buenos Aires

Aki életében legalább egyszer látott már Dél-Amerika térképet, az tudja, hogy a kontinens területének közel kétharmadát két ország teszi ki: az egyik Brazília, ami már önmagában közelíti Európa méreteit, a másik pedig Argentína, amely 3.900 kilométer hosszan húzódik végig a földrész tölcsért formázó déli részén.

Hatalmasak a méretek, rengeteg a látnivaló, f?het a feje azoknak az utazóknak, akiknek hozzánk hasonlóan kevés id?b?l kell gazdálkodniuk (a fél-, vagy egy évet itt kalandozó hátizsákosokról most nem beszélünk). Mi nem id?milliomos turistaként Venezuela óta rajzoltuk a Gantt-diagramokat, próbálva optimálisan elosztani a Dél-Amerikára szánt két és fél hónap aranyat ér? mindennapjait az egyes nemzetek között. Okoskodásunk eredményeként Argentínára közel három hét jutott, az országon belüli itiner azonban még a határátlépéskor sem volt tiszta. Pampák, Andok, Patagónia, T?zföld? Egyt?l-egyig lélegzetelállító vidékek, megnézni mégsem lehet mindet ennyi id? alatt. Eleinte azt terveztük, hogy egy Buenos Aires - El Calafate - Bariloche - Mendoza - Córdoba karika talán bele fog férni (tipikus argentin körtúra, amely északról indul, az Atlanti-óceán mentén útba ejt számos nevezetességet, lemegy majdnem a T?zföldig, majd az Andok mentén tér vissza északra, ovális útvonalat rajzolva). Amint az a fenti kis térképünkr?l is látszik, nem így alakult, de végül egyáltalán nem bántuk meg.

Pedig Buenos Airesig minden úgy alakult, ahogy gondoltuk. Rio de Janeirot magunk mögött hagyva, negyvenakárhány órányi buszozással a hátsónkban érkeztünk meg a pezsg? argentin f?városba. A tavaszias napsütésben taxival gurultunk el a buszállomáson kiválasztott belvárosi hostelig; európai stílusú épületek, jól öltözött emberek, kávézók és teraszos éttermek végeláthatatlan sora, jólét, pozitivizmus - hirtelen ezek a szavak jutottak eszembe, miközben a központ felé robogtunk. Meg elgondolkodtam, hogy vajon Dél-Amerika-szerte találkoztam-e ennél otthonosabb várossal, illetve emlékeztetett-e valami ennél jobban Európára. De nem, pont ezért a vén kontinens latin atmoszférára éhes turistái az els? percekben akár csalódottak is lehetnek az ismer?snek ható környezet láttán. Az els? séta végére azonban az ? arcuk is garantáltan felvidul.

A hárommilliós város megismerésére mi öt napot szántunk. Ez nagyjából elegend?nek bizonyult arra, hogy bejárjuk az érdekesebb városrészeket, és él?ben megtapasztaljuk azokat a jellegzetességeket, amik Buenos Airest olyan szexivé varázsolják. Néhányukról fotó is készült, íme (magyarázatok a képaláírásokban).


Ha belekóstolunk (és nem csak szó szerint!) Argentína gazdasági és kulturális központjának finomságaiba, még viszonylag hosszú id? után is fájó szívvel fogjuk abbahagyni a csámcsogást. Rio de Janeirohoz hasonlóan Dél-Amerika Párizsa is belopta magát a szívünkbe, igaz, teljesen más ízlel?bimbókat megbizsergetve.