Nagyjából az ezredforduló környékén indult be hazánkban a DVD lemezek forgalmazása, ekkor kezdtek - akkor még havi rendszerességgel - megjelenni a magyar feliratos kiadások, elsősorban az Intercom és a Warner Home Video gondozásában. Anno engem is elkapott ez a boom, hiszen a korábban megszokott képminőséghez képest (például VHS, vagy MPEG-1) ez a technológia maga volt a mennyország. Emlékszem, az első filmem közel ötezer forintért vásároltam a Tisza Mozi üzletében, Szolnokon. Kispénzű főiskolásként nem szórhattam el akármilyen lemezre ennyi pénzt, úgyhogy alaposan végig kellett gondolnom a választást (akkor nekünk még
eredeti döntés volt egy korong megvásárlása - hiába, más időket éltünk). Végül a
Szemtől szemben című klasszikusra esett a választásom, alapvetően a színészi gárda (Al Pacino, Robert DeNiro, Val Kimer, Jon Voight, Tom Sizemore, Natalie Portman, stb.) és a sztori miatt.
Ebben a közel három órás filmben van egy jelenet, amelyben a fehérgalléros bankrabló Neil (Robert De Niro) egy kávézóban megismerkedik a grafikus Eady-vel (Amy Brenneman), később pedig együtt megnézik Los Angeles fényeit Eady lakásának teraszáról. Most nézzük meg mi is ezt a pár percet a filmből. Sőt, nézzük újra nyugodtan többször is, egészen addig, amíg fel nem tűnik Michael Mann kiváló zeneválasztása, vagy a jégkockák csilingelése a poharakban. Mert addig nem értjük meg a jelenet igazi erejét.
Forrás: Warner Bros. Pictures
Nos, én alapvetően a fenti jelenet hatására iktattam be az
útvonaltervbe a Fidzsi-szigeteket (és egy évvel ezelőttig magam sem hittem volna, hogy valaha is eljutok oda). De persze nem csak a világító algák miatt érdekes ez a néhány képkocka.
Mexikóvárosban 1956-ban építettek egy toronyházat, amely alkotóitól a
Torre Latinoamericana nevet kapta. A 183 méter magas építmény elkészültekor előkelő helyet foglalt el a
világ legmagasabb épületeinek toplistáján, de akkoriban az emberek még álmodni sem mertek
Burj Dubaihoz hasonló méretekről (közel 808 méter, függőlegesen - atyavilág!).
Szerencsére a már több földrengést megért Torre Latinoamericana késő estig nyitva áll az idelátogatók előtt, így pár órája nekem is alkalmam nyílt a negyvenvalahányadik emeleten lévő tetőteraszról - az első pillanatokban erős tériszony közepette - megnézni Mexikóváros éjszakai fényeit. Tiszta időben valami ilyesmit lehet látni fentről.
És fogadni mernék, hogy egy lány Budapesten most nagyon mosolyog.