Miután Ancsit elrepítette a Sydneybe tartó gép, egyedül maradtam Tahitin. A Francia Polinéziára szánt egy hétb?l még hátra volt két nap, amit a körzet kereskedelmi központjaként ismert Tahitin vétek lett volna elpazarolni. Adta viszont magát a közelben fekv?
Moorea, ahová hajóval is viszonylag gyorsan át lehet ugrani. Hajnalban kibattyogtam hát a kiköt?be, és vettem egy retúrt a legközelebbi járatra.
Moorea szigete amolyan hétvégi menedékként funkcionál Tahiti polgárainak; a polinéz munkatempóban (hétköznap öt körül már semmi sincs nyitva, szombat-vasárnap meg pláne nem) megfáradt emberek hétvégente kocsistól-pereputtyostól özönlik el Moorea homokos strandjait, éttermeit, vendégházait. Sokan csak lejönnek a telekre, esetleg meglátogatják a rokonokat, vagy szimplán élvezik a pancsolást (Tahitit túl sok homokos partszakasszal ugye nem áldotta meg a teremt?).
Mooreán egy kempingben éjszakáztam, a rendelkezésre álló két napban pedig a nevezetességek között, kitett hüvelykkel ingáztam. A sziget látványvilága a Bora Borán tapasztaltaktól gyökeresen eltér: a burjánzó növényzet miatt Moorea sokkal zöldebbnek hat, a tájképet számos csipkés hegycsúcs tarkítja, a türkizkék lagúnák csodája viszont itt csak nyomaiban lelhet? fel.
Mivel turistatérképem a kemping közelében egy delfináriumot is jelölt, egyértelm? volt, hogy merre kezdem az aznapi túrát. Nekem, a palackorrú delfint még életében nem látott alföldi gyereknek roppant érdekes volt a kétméteres eml?sök jelenléte és produkciója, még annak ellenére is, hogy bezárva tartásukat koncepcionálisan elítélem.
Egy Mooreán nyaraló lánycsapat autójának segítségével eljutottam a Belvedere-kilátóhoz is, ahonnan tiszta id?ben a Cook-, és az Opunohu-öblöket, valamint a cápafog-jelleg? hegycsúcsokat veheti szemügyre az erre vet?d? turista. A vanília-, és ananászültetvények között kanyargó odaút során komolyan nem értettem, hogy miért nem állunk meg lecsippenteni egy-két finomságot...
Miel?tt búcsút vettem volna a szigett?l, a miheztartás végett még meglátogattam egy helyi strandot is - elvégre kíváncsi voltam, milyen környezetben áztatja magát hétvégente a munkában megfáradt polinéz átlagpolgár. Nos, ilyenben.
Az ?si marae-k meglátogatásához, vagy a Tiki színház el?adásához nekem semmi kedvem nem volt, nézze meg az, aki ide jön nyaralni egy hétre. Vasárnap délután, hatalmas felh?szakadás közepette indult vissza a kompom Tahitire.