2009.04.04. A H�sv�t-sziget rejt�lye (1/2)

Roland �rta,

15 �ra 03 perckor,

Chile t�mak�rben.

Lehet �gy n�zni a F�ldet a vil�g?rb?l, hogy azon a Csendes-�ce�n m�rete eg�szen elk�peszt?nek hasson. Mondjuk �gy.

Forr�s: Google Earth

Ennek a m�rhetetlen�l nagy k�ks�gnek van egy olyan eldugott szigete, amely mindent?l nagyon-nagyon t�vol esik. A fenti t�rk�pen s�rg�val jel�lt par�nyi f�lddarab olyannyira elszigetelt, hogy eur�pai felfedez?je, Jakob Roggeveen is csak v�letlen�l bukkant r� 1722. h�sv�t vas�rnapj�n. A t�vols�gok �rz�keltet�s�re k�t sz�madat: a polin�ziai-h�romsz�g egyik cs�cs�t k�pez? H�sv�t-szigetet kelet fel� 3.600 kilom�ter v�lasztja el D�l-Amerik�t�l, m�g t?le nyugati ir�nyban a legk�zelebbi szigetcsoport 2.000 kilom�terre van.

A t�voli lok�ci�n�l azonban sokkalta �rdekesebb a vulkanikus sziget hom�lyba burkol�dz� t�rt�nete �s kultur�lis �r�ks�ge. B�r jelenleg nincs egys�ges �ll�spont a sziget ?slakosainak eredet�vel �s �rkez�si idej�vel kapcsolatban, az az�rt nagyj�b�l tudhat�, hogy id?sz�m�t�sunk szerint valamikor 300. �s 1200. k�z�tt �rkeztek a szigetre az els? (v�lhet?en polin�z) haj�sok, f�b�l k�sz�lt l�lekveszt?iken k�tezern�l is t�bb kilom�tert h�nyk�dva. A Balatonn�l n�gyszer kisebb f�lddarabon leteleped? ?s�k a felmen?k tisztelet�re szobrokat emeltek, nem is ak�rhogyan: vulkanikus k?t�mb�kb?l t�bbm�teres, soktonn�s moaikat faragtak, amiket azt�n a sziget k�l�nb�z? partszakaszaira sz�ll�tottak. A fejnek t?n?, de �ltal�ban t�rzset �s kezeket is mint�z� szobrokb�l t�bb sz�zat(!) k�sz�tettek; ma ezek r�szben a sziget partvonal�n, elsz�rtan tal�lhat�k, r�szben pedig a Rano Raraku nev? kr�ter k�zel�ben (a moaik nagy r�sz�t ugyanis ez ut�bbi k�veib?l v�jt�k).

Forr�s: Szabadl�bon

A H�sv�t-sziget s�lyos szobrainak elk�sz�t�se m�rhetetlen�l sok er?forr�st ig�nyelt: a farag�shoz, a sziget k�l�nb�z? pontjaira t�rt�n? sz�ll�t�shoz �s a fel�ll�t�shoz rengeteg munka�r�ra volt sz�ks�g, a felhaszn�lt anyagokr�l m�r nem is besz�lve. Az egyre t�bb �s egyre nagyobb moaik k�sz�t�se t�meges erd?irt�ssal j�rt (a szobrokat far�nk�k�n �s sz�nokon mozgatt�k), amelynek a massz�v talajer�zi� �s az �kosziszt�ma r�szleges pusztul�sa m�r egyenes k�vetkezm�nye volt.

Korabeli dokumentumok szerint Roggeveen 1722-es felfedez�sekor a szigeten m�g j�l�t �s harm�nia honolt, James Cook 1774-es l�togat�s�nak idej�re azonban a popul�ci� m�r megtizedel?d�tt, sz�mos moai fel lett bor�tva, 1868-ra pedig alig maradt �ll� k?szobor a H�sv�t-szigeten. A t�rt�ntekkel kapcsolatban rengeteg te�ria l�tott m�r napvil�got, Heyerdahl szerint p�ld�ul a "r�vidf�l?ek" �s a "hossz�f�l?ek" k�z�tti t�rzsi visz�lyok vezettek a popul�ci� er?teljes cs�kken�s�hez. Az Index cikk�ben kicsit zanz�s�tva ugyan, de benne van a l�nyeg.

"Amikor nagyj�b�l m�sf�lezer �ve a polin�zek ben�pes�tett�k a szigetet, azt m�g buja ?serd? bor�totta. Mikor 1722-ben egy holland felfedez? r�bukkant, a kop�r �s elhagyatott t�jat t�bb sz�z monument�lis k?szobor d�sz�tette, a szoborfetisista t�rsadalomb�l viszont m�r csak mutat�ba maradt n�h�ny lepusztult csal�d, akikb?l senki sem n�zte volna ki a szobor�ll�t�shoz sz�ks�ges fejlett technikai tud�st.
Az eg�sz korabeli vil�g fant�zi�j�t megmozgat� rejt�lyt a megsz�llott norv�g �ce�ntutajos �s n�prajzkutat�, Thor Heyerdahl, majd az ?t k�vet? r�g�szek fejtett�k meg: a bennsz�l�ttek kiirtott�k az erd?s�geket, hogy a hely�n haszonn�v�nyeket termesszenek, valamint a kenu�p�t�shez �s a szobrok fel�ll�t�s�hoz sz�ks�ges far�nk�kh�z jussanak.
Ezzel elvoltak vagy ezer �vig a h�sv�t-szigetiek, �m amikor sz� szerint az utols� f�t is kiv�gt�k, befuccsolt az �lland� n�pess�g- �s GDP-n�veked�sre optimaliz�lt t�rsadalmi modell: a bennsz�l�ttek nagyon sokan lettek, az erd?irt�s miatt azonban talajer�zi�, ennek k�vetkezt�ben pedig rosszabb term�shozamok j�ttek, �s kenut sem volt m�r mib?l �p�teni, hogy hal�szhassanak.
A popul�ci� l�tsz�ma �gy m�r j�val nagyobb volt, mint a leab�lt sziget eltart�k�pess�ge, a fejlett szobor�ll�t�si technol�gi�jukra oly b�szke polin�z polg�rok pedig frusztr�lt d�h�kben egym�snak estek, �s gyilkos h�bor�kban, s?t emberev�ssel reduk�lt�k a l�leksz�mot a lepuszt�tott sziget �ltal eltarthat� szintre. K�zben magaskult�r�juk is odalett."

Bodoky Tam�s: Az �lt�ny�s majmok bolyg�ja (Index, 2008. december 29.)

Az �kosziszt�ma-pusztul�st, �h�ns�get, j�rv�nyt, kannibalizmust �s perui t�mad�k rabszolgagy?jt�s�t is eml�t? tanulm�nyok t�bbs�ge egyet�rt abban, hogy a k?szobrok k�sz�t�se egyik pillanatr�l a m�sikra maradt abba. A Rano Raraku k�zel�ben emiatt sz�mos befejezetlen, vagy �ppen sz�ll�t�sra v�r� moait figyelhet meg az odal�togat� (szerencs�re a k�l�nb�z? r�g�szeti projekteknek k�sz�nhet?en a felbor�tott szobrok t�bbs�ge m�ra helyre lett �ll�tva).

Maradjanak vel�nk holnap is! A bejegyz�s m�sodik r�sz�ben elmondom, hogy milyen volt testk�zelb?l ez a rengeteg k�rd�st gener�l� apr�cska sziget.

Hozzászólások

mondta [2009.04.04. 22 �ra 45 perckor]:

Szia Roli! Most �gy h�sv�t el?tt igaz�n aktu�lis :) v�rom a folytat�st! L�ttad a Rapa Nui-t? (van egy film a t�m�ban ha j�l eml�kszem a c�m�re) A legjobbakat, Zsolt

Roland mondta [2009.04.05. 12 �ra 07 perckor]:

Sz�ll�sad�nknak megvolt DVD-n a Rapa Nui, de kihagytuk, mert azt mondt�k r�, hogy borzaszt�an gagyi:

http://www.imdb.com/media/r...

Ha mondandója van...